Sok helyről lehet hallani azt a tényt vagy inkább hiedelmet, hogy ha kardió edzést végzünk, akkor nagy valószínűséggel izmot bontunk. Ám valójában ez nincs teljesen így.

Mivel a kardió edzés egy igen fontos kiegészítője az egészséges életmódnak, semmiképp nem szabad elhanyagolnunk. Sok súlyzós edzést végző sportoló annyira fél az izombontástól, hogy semmiféle aerob vagy kardió mozgásformát nem hajlandó végezni. Ám ez nagy hiba mivel súlyzós edzés során érfalaink merevvé válnak, amit nagyban ellensúlyoznunk kell a kardió/aerob mozgásformákkal, amiknél pont az ellenkező mechanizmus lép fel. Ezektől az edzésektől érfalaink rugalmasak és ellenállóak lesznek.

Több tanulmány is kimutatta, hogy a testünk elsősorban a glikogén raktárakhoz nyúl edzés során, és csak végleges esetben kezd el izomfehérjét bontani. Valljuk be ehhez napi több óra kardiózás kéne egy nagyon alacsony vagy akár nulla szénhidrátos diétával kombinálva. Nyilván ez egy szélsőséges eset, ami a valóságban nem fog gyakran előfordulni.

Legfőképp meg kell különböztetnünk a kardiózást az aerobozástól. A kardió edzés során pulzusunk bőven a zsírégető, azaz a 120-140 szívverés/perc tartomány felett van, ilyen a futás vagy a gyors tempójú tekerés esetleg az erőltetett lépcsőzés. Ilyenkor általában nem tudunk kommunikálni, nem úgy, mint aerobozás közben, amikor szívünk maximum 130 ver percenként és a beszédre is képesek vagyunk.

Az aerob mozgásforma minden edző/testépítő számára fontos, mivel a helyes arány megtartásával jelentősen növelhetjük az izmosodás gyorsaságát. Az ilyen mozgásforma gyorsítja anyagcserénket ami nagyobb tápanyag bevitelt tesz lehetővé, így izmaink is több tápanyaghoz juthatnak.

Ha pedig az izombontástól tartunk akkor szedhetünk olyan táplálékkiegészítőket mint a glutamin, BCAA és aminosav készítmények, melyekkel teljes mértékben meggátolható a katabolizmus.